Cikkünkben bemutatjuk a legfőbb tudnivalókat a KATA adózással kapcsolatban, illetve a 2021-ben bevezetett szigorításokat.
Kata adózás
A KATA, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adózási formája 2013. év óta létezik, lényege, hogy nem kell a költségszámlákat gyűjteni, havi tételes adó, melynek mértéke 25-75 ezer Ft között van. Fontos tényező, hogy ez az adózási forma csak évi 12 millió Ft bevételig vehető igénybe.
Abban az esetben, ha 1 millió forint felett számlázunk ugyanannak a cégnek, adóalanynak, akkor ezt az éves bevallásban jelölni szükséges. Természetesen a partnerünknek is jeleznie kell ezt a bevallásában. Ez az ellenőrzéseknek egyfajta alapot képez, és ha nem egyezik, akkor adategyeztetésre kérik fel mindkét felet.
Alapvetően egy elég jól kialakított adózási formáról beszélhetünk, mely megkönnyítette jó pár vállalkozás életét.
A szigorítások jelmondata: „Le a burkolt munkaviszonnyal!”
Szigorítások 2021-ben
Alapból az volt a feltevés, hogy a bujtatott foglalkoztatás, vagy burkolt munkaviszonyt megakadályozzák, viszont a szigorítások vonatkoznak azokra is, akik mellékállásban katások. Továbbá,l ha valaki youtuber és a Google-től szerez hirdetésekből bevételt, szintén érintettek a szigorításokban, márpedig jelen esetben biztos, hogy nem burkolt munkaviszonyról van szó.
Részletezve a szigorításokat:
- Kapcsolt vállalkozások
Kapcsolt adóalanytól (akinek van adószáma) szerzett bevétel után – már az első forinttól – a számlát befogadónak 40%-os plusz adót kell megfizetnie. Legyen az akár egy 1000 forintos vagy egy 10 millió forintos számla.
Ez az eset merül fel akkor, ha például a katás egyéni vállalkozó olyan cégnek dolgozik, ahol a többségi tulajdonos például: a testvére, házastársa, gyermeke vagy a szülője.
Abban az esetben, ha külföldi kapcsolt adóalanytól szerzett bevételünk van, akkor a bevétel 71,42%-a után kell fizetni a 40%-os plusz adót a katás vállalkozónak!
Kapcsolt vállalkozás esetén a teljes bevételt, nem kapcsolt vállalkozás esetén a 3 millió forintot meghaladó bevétel részt kell figyelembe venni. Ezt a pluszadót a számlát kiállító kisadózónak kell bevallania és megfizetnie!
- Három millió forint feletti bevétel
Abban az esetben, ha belföldi adóalanytól szerzett éves szinten 3 millió forintot meghaladó bevételt szerez egy katás vállalkozó, azután a számlát befogadó vállalkozás köteles a 40%-os plusz adót megfizetni.
A legtöbb esetben az egy vállalkozás felé kiszámlázott nettó 3 millió forint feletti rész esetében felmerülő 40 százalékos adó megfizetése nem a katás kötelezettsége.
Külföldi adóalanytól szerzett éves szinten 3 millió forintot meghaladó bevétel felett, a bevétel 71,42%-a után kell megfizetni a 40%-os plusz adót, ellenben itt a katás vállalkozónak.
A jogszabály meghatároz kivételeket, akiknek üzleti partnerként a különadót nem kell megfizetniük:
Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
- amely után a kifizető 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
- amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
- amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
- amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Tehát ha már egyszer megfizették a 40%-ot, utána már nem kell még egyszer.
Fontos tudni, hogy nem csak megfizetni kell a 40%-os adót, hanem havonta be is kell vallani!
- Többszörös KATA lehetősége
A többszörös katázás lehetőségének megszűnése 2021. január 1-jétől azt jelenti, hogy választani kellett 2020. év végéig, és a NAV felé december 31-ig lejelenteni, hogy melyik jogviszonyunkban szeretnénk KATA-s adózók maradni.
Abban az esetben, ha ezt valaki elmulasztotta, a NAV az elsőként bejelentett jogviszonyt hagyja meg KATA státuszban, míg a többit automatikusan törli.
A KATA-törvényben meghatározott dátumok ellenben nem változnak, az alábbiak maradnak:
- Minden hónap 12. napjáig kell a kisadózóknak megfizetniük a tételes adót
- Február 25-ig szükséges beadni a KATA bevallást, nyilatkozva az előző évben, az egy partnertől származó 1 millió forint feletti bevétel összegéről
- Március 31. a határideje az előző évben, az egy partnertől származó, 1 millió forint feletti bevételről szóló nyilatkozat leadásának
- Plusz adminisztráció
Plusz adminisztrációt jelent az is, hogy január 1-től többek között észben kell tartani, hogy mielőtt szerződést kötnek egymással, a katásnak írásban kell nyilatkoznia üzleti partnere felé arról, hogy kisadózóként teljesíti adókötelezettségét, valamint a kisadózói jogállás megszűnéséről is köteles nyilatkozatot tenni.
A nyilatkozat elmulasztásával kapcsolatban nem tartalmaz jogkövetkezményt a Katv., ellenben a kisadózó vállalkozás az adózás rendjéről szóló törvény általános szabályai szerint mulasztási bírsággal szankcionálható.
A KATA-törvényváltozáshoz nem kapcsolódik szorosan, de kiemelendő, hogy 2021. január 1-től még több online adatszolgáltatási kötelezettségre is kell számolni. A katásoknak az év elejétől már a magánszemélyeknek kiállított számlákat is be kell küldeniük a NAV részére.
Milyen ellenőrzésekre lehet számítani?
A NAV minden évben meghatározza, hogy épp milyen ellenőrzési irányelvek mentén dolgozik, illetve milyen területekre helyeznek kiemelt fókuszt az ellenőrzések során. Fontos szem előtt tartani, hogy a hatóság foglalkozik a bújtatott munkaviszony felderítésével is.
A jogszabály-módosítás azon nem változtatott, hogy bújtatott foglalkoztatás esetén mind a magánszemélyek, mint üzletei partnereik számíthatnak „kellemetlen” jogkövetkezményekre.
Az adóhatóság a vizsgálat során fordított logikával dolgozik, az ellenőrzés során a felsorolt kritériumok közül legalább kettőt kell bizonyítani, hogy megdőljön a NAV gyanúja a katás vállalkozó burkolt foglalkoztatásáról:
- a katás nem kizárólag személyesen végezte (végezhette) el a tevékenységet, amiről kiállította a számlát,
- a naptári évben bevételének legalább a felét nem ettől a vállalattól kapta,
- a megbízó nem utasította arra, hogy hogyan végezze el a munkát,
- a tevékenységet saját vagy általa választott helyen, azaz nem a megbízónál végezte,
- az eszközöket ehhez nem a megbízó bocsátotta a rendelkezésére,
- a munkavégzés rendjét saját maga határozta meg,
- legalább 36 órában foglalkoztatja egy másik társaság.
Az adóhatóság a vizsgálat során alkalmazza a „tartalom elsődlegessége a formával szemben” elvét, ami azt jelenti, hogy az előbb felsorolt szempontokban nem elég papíron, a szerződésünk szövege szerint megfelelni. Ugyanúgy bizonyítani kell ezeknek a gyakorlati megvalósulását is.
Ugyanakkor önmagában a fenti feltételek teljesítése sem garantálja, hogy egy mélységi vizsgálattal az adóhatóság adózási szempontból nem minősít át egy szolgáltatásra irányuló szerződést munkaviszonnyá, annak tartalmi elemeit vizsgálva.
Kinek lesz jó továbbra is a KATA?
- Aki magánszemélyeknek számláz. A törvény kifizetőt említ és egy magánszemély nem minősül kifizetőnek.
- Azoknak akik nem számláznak kapcsolt vállalkozás felé, azaz olyan vállalkozás felé, amiben saját maguknak vagy közeli hozzátartozójuknak többségi tulajdona van.
- Azoknak akik nem számláznak egy adóalany felé 3 millió forintnál többet.
